Ezt olvasta már?


K&H: a nagy cégektől indul a változás

sokan elkötelezettek, de csak az igazán nagyok aktívak

A vállalatvezetők töretlenül fontosnak tartják a fenntarthatóság ügyét, de a tényleges változások lassulni látszanak.

A K&H fenntarthatósági indexe szerint megtorpant a cégek aktivitása. „Létezik egy nagyvállalati keménymag, amelyet az európai uniós szabályok rászorítanak, hogy kitartóan és következetesen csökkentésék környezeti lábnyomukat” – nyilatkozta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője, aki szerint ezek a cégek hatni fognak a kisebbekre is, csak ehhez több időre van szükség

Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint árbevételt meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt. „Fényesnek nem mondható eredmény” – vallja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője, de hozzáteszi: „már az is kedvezőnek mondható, hogy legalább a cégek hozzáállása nem romlott: sok cég még mindig nagyon fontosnak tartja az ügyet”.

A cégvezetők zöme úgy gondolja, hogy a fenntartható működést nem lehet csak a költségek szempontjából vizsgálni, hanem értékalapon kell megítélni. Vallják, hogy minden vállalat hozzá tud tenni a közös fenntarthatósági törekvésekhez. A gazdasági nehézségek azonban késedelmet okoznak a fenntarthatósági programokban, bár épp ezek miatt még inkább szükség lesz a fenntartható, megújuló, alternatív energiaforrások használatára.

a stratégia a nagyvállalatok játéktere

Sem ágazati szempontból, sem regionális szinten nincsenek jelentős eltérések, bár a félévvel korábbi, kedvező nyugat-magyarországi adatok (43 pont) most visszasimultak a többi régió átlagához (38 pont). Egyértelműen kibontakozik viszont az a kép, hogy a 4 milliárd forint árbevételt meghaladó cégek minden tekintetben jóval nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és jobban teljesítenek, mint a kisebbek. Hozzáállásuk, aktivitásuk egyre növekszik, fenntarthatósági stratégiát is egyre többen készítenek (44 százalékról 54-re nőtt körükben az index), és ha már mérnek, akkor független szakértőkkel auditáltatják is méréseik eredményét. „A stratégia a nagyvállalatok játéktere” – mondja Suba Levente, aki felhívja a figyelmet arra, hogy ezeket a cégeket az európai uniós szabályok is a karbonsemlegesség irányába szorítják, mert a pénzügyi beszámolóhoz hasonló éves fenntarthatósági jelentést kell tenniük. Az Európai Bizottság 2021-ben tett javaslatot arra, hogy az Unióban a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatoknak, illetve a tőzsdén jegyzett vállalatoknak, továbbá egyes pénzintézeti csoportoknak kötelező legyen ilyen jelentést készíteni. A javaslat elfogadása még várat magára, de csupán idő kérdése, és életbe lép. Mivel az értéklánc minden pontján szereplő CO2-kibocsájtás beszámít az éves jelentés mutatóiba, várhatóan a nagy cégek beszállítói kezdik meg a dinamikus alkalmazkodást, mert a nagy cégek ezt meg fogják tőlük követelni.

karbonsemlegesség: teher vagy lehetőség?

Érdekesség, hogy számottevően nőtt (összességében 34 százalékról 53-ra) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek többé-kevésbé érintettnek tekintik magukat a karbonsemlegességi törekvések terén. Jelentősen, az egy évvel ezelőtti szintre (57%) emelkedett azon vállalkozások részaránya, amelyek pontosan tudták, hogy a teljes karbonsemlegesség elérése az EU célkitűzése ezen a téren. Félévente folyamatosan (24 százalékról 16, majd 13 százalékra) csökken azon cégvezetők hányada, akik nem hallottak még a célkitűzésről.

Ennek ellenére a karbonsemlegességre inkább nehézségként, mintsem lehetőségként tekintenek. Attól tartanak, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében kénytelenek többet beruházni, csökken a nyereségességük, illetve akár piacokat is veszíthetnek.

félelmek és lehetőségek

„Az aggodalmakat az inflációs környezet és a gazdasági visszaesés nyilván felerősíti” – mondja Suba Levente. Szerinte a források hiánya vezet oda, hogy a környezeti lábnyom-csökkentő tevékenységek lanyhulását mutatták ki. Mindössze néhány, hétköznapibbnak tekinthető tevékenység erősödött: így például szinte mindenki szelektíven gyűjti a hulladékot (93 százalék); visszafogták a papírfelhasználásukat (88 százalék); illetve csökkentették energiafelhasználásukat (a félévvel ezelőtti 77 százalék helyett immár 86 százalék). A cégek jelentős része (az egy évvel ezelőtti 76 százalék helyett immár 81 százalék) energiatakarékosabbra cserélte gépeit, berendezéseit és informatikai eszközeit. Nagyjából minden második vállalat hőszigetelte az ingatlanát, illetve használ megújuló energiaforrásokat (az egy évvel ezelőtti 41 százalék helyett immár 50 százalék). A cégek továbbra is alacsony arányban (átlagosan 1,4 százalékban) vásárolnak zöld energiát, bár emelkedett azok aránya, akik 1 éven túl tervezik ezt.

A K&H fenntarthatósági vezetője szerint a stratégiai gondolkodás, a környezeti lábnyom mérése és auditálása, fenntarthatósági jelentés összeállítása a nagyvállalatokra jellemző. A közepes és kisebb cégek ezen a területen is a konjunktúrával együtt mozognak, vagyis most éppen nem jut se pénzük, se energiájuk erre a kulcsfontosságú kérdésre.

Az egyetlen terület, amely iránt a kisebb és közepes vállalatok – a nagyokkal együtt – minden korábbinál élénkebb érdeklődést mutatnak, az a társadalmi felelősségvállalás (CSR). Igaz, ez az a tevékenység, amely a munkaerőmegtartásban fontos, de talán kevesebb költséggel is megoldható, mint a zöld átállás.

A K&H fenntarthatósági index

A K&H 2022 első féléve óta immár harmadszor készített átfogó felmérést a magyarországi közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóság témakörében. Az adatfelvételre 2023. április 17-e és május 9-e között került sor. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot és a nemzetgazdasági súlyuknak megfelelően szerepel benne minden ágazat, illetve régió. A félszáz kérdésből álló kérdéssorból összesen öt, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek eltérő súllyal szerepelnek a főindexben.


A K&H Csoportról

Az ország egyik vezető és országosan 3700 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit mindenkor magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 195 lakossági ügyfélpontot működtet, és csoportszinten 1,6 millió ügyfélnek kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését közel 3400 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport 2300 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.


Főbb adatok:

K&H Bank

2023. március 31-én:

Saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 469 milliárd forint

Mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 5299 milliárd forint

Adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,8 milliárd forint


K&H Biztosító

2023. március 31-én:

Saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 39,2 milliárd forint

Mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 185,4 milliárd forint

Adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -0,8 milliárd forint







0
0
0

hírek innen, onnan

Huszárvágással szabadul meg a kormány a teljes mostani közmédiától

Egyetlen mozdulattal szabadul meg a kormány a foglyul ejtett közmédia egészétől. Megszűnik az MTVA, és létrehozzák a Magyar Rádió és...

Új korszak jöhet a fogyásban? Egy kísérleti gyógyszer még az Ozempic-nél is jobb eredményeket mutatott

A fogyás új korszakát hozhatja el a retatrutid: a kísérleti gyógyszer olyan mértékű testsúlycsökkenést ért el a vizsgálatokban, amely...

Tisztújítás a Fidesznél: Orbán Viktort újraválaszthatják, de Magyar Péter is készül

Szombaton tartja tisztújító kongresszusát a Fidesz, ahol a választási vereség után meghirdetett megújulás jegyében átalakítják a...

Mennyi pluszpénzt jelenthet a nyugdíjas-Szép-kártya és mi a baj vele?

Akár havi 16 667 forintos pluszjuttatást is jelenthet a tervezett nyugdíjas-Szép-kártya az alacsonyabb ellátásban részesülőknek. Bár a...

Bármi történik, talpon maradnak: Ők a legerősebb csillagjegyek

Bármire képesek, nem adják fel, nagyon kitartóak. Ha motoszkált már a fejedben egyszer a gondolat, hogy vajon kik lehetnek a legerősebb...

Peller Anna: 21 éves koromig szűz voltam, a férfiak inkább ghostingoltak

Peller Anna Kadarkai Endre műsorában beszélt arról, hogy fiatalkorában az önbizalomhiánya a párkapcsolataira is rányomta a bélyegét. A...

A legkedveltebb konyhai gépeket vizsgálják

Főként azt vizsgálják, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható airfryer készülékek megfelelnek-e az európai uniós környezettudatos...

Így fognak átvágni egy hegyen az óceánjáró hajók – épül a világ első hajóalagútja

A projekt egyszerre mérnöki különlegesség és gyakorlati közlekedésbiztonsági fejlesztés.

6 étel, amiről sokan azt hiszik, tele van fehérjével – pedig nem igazán

A fehérje körül az elmúlt években szinte külön iparág épült fel: fehérjeszeletek, proteinpudingok, „high protein” címkék...

Nagy változás jön a TV2-n hétfőtől

Teljesen átalakulnak a TV2 hétköznap estéi.

0

Sport

Kínosan kezdődött a foci-vb, máris magyarázkodhatnak a szervezők

Nem a futball, hanem az üres széksorok kerültek fókuszba a 2026-os világbajnokság nyitónapján.

Olaszország rémei ellen szerzett először pontot a vb-n a házigazda

Kétszer is a gólvonalról mentettek a bosnyákok, de Cyle Larin kibabrált velük.

Kisebb vita alakult ki a felvezetőműsorban, furcsán indította a vb-t Dragóner Attila, az M4 szakértője

Berkesi Juditnak többször is közbe kellett szólnia a szexista megjegyzések miatt.

Vb 2026: Kanada a hajrában szenvedte ki az egyenlítést a bosnyákok ellen - videó

A társházigazda Kanada a hajrában tudott pontot menteni Bosznia-Hercegovina ellen.

0
0

Bulvár

Megszólalt Balásy Gyula, miután Magyar Péter elutasította a Rogán-közeli nagyvállalkozó ajánlatát

A NER kedvenc médiavállalkozója szerint így reális az esélye annak, hogy a társaságok nem tudják elkerülni a felszámolást.

Selyemzsinórt kap Semjén Zsolt?

Augusztus végén országos választmányt tart a KDNP, napirenden a tisztújítás elrendelése.

Sokkoló fotó került fel a netre a hajnali győri horrorbalesetről: Lángoló pokollá változott az M1-es autópálya

Nyolc ember vesztette életét az M1-es autópályán Győr közelében, ahol két brutális karambol történt egymás közvetlen közelében. Most megrázó fénykép jelent meg az interneten a helyszínről.

Hatalmas vagyon kerül vissza az államhoz Magyarországon: kastélyok, repülőtér és tőzsdei milliárdok sorsa dől el

A kormánynak több mint 1900 milliárd forintnyi, korábban alapítványi formába szervezett vagyon sorsáról kell döntenie a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) tervezett megszüntetésével.

Megvan a dátum az itthoni euró bevezetésére, a szakértők szerint ekkor lehetne legkorábban

A Tisza-kormány az egyik legfontosabb célja az euró bevezetése.

Sokan azt hiszik, csak bőrhiba, pedig a rák egy agresszív fajtája: 4 dolog, amit azonnal ellenőrizz magadon

A meleg idő beköszöntével az UV-sugárzás is felerősödik, ami komoly veszélyt jelent a bőrünkre. Mutatjuk, miben más a fehér bőrrák, mint a melanóma, és hogyan ismerheted fel időben a tüneteit.

Sűrgős változás jön a nyugdíjrendszerben júliustól, sok magyar idősnek újra kell terveznie a kiadásokat

Szigorúbb és engedékenyebb pontok egyszerre érkeznek a hazai idősügyi nyugdíjellátásba.

4 kisgyerek evett ilyet a múlt héten, mind a Heim Pál kórházban fekszik - Orvosok figyelmeztetik a szülőket

A gombelem lenyelése súlyos égési sérüléseket okozhat a nyelőcsőben.

Melléthei-Barna Márton: Szégyelld magad, Kocsis Máté!

A Tisza jogi vezetője reagált a fideszes politikus korábbi, Magyar Péter édesanyjának címzett bocsánatkérésére.

Lecseréljük Paksot? Történelmi rekord a magyar villamosenergia-termelésben

Májusban történelmi magasságba emelkedett a megújuló energiaforrások szerepe a hazai áramtermelésben. Tíz év alatt gyökeresen átalakult az energiamixünk.

Nem az alkohol és a cukor a máj legnagyobb ellensége: ezt az 5 ételt a hepatológusok is csak ritkán eszik

A szakértők szerint több olyan népszerű, egészségesnek hitt étel és ital is létezik, amely rendszeres fogyasztás esetén meglepően nagy terhet róhat a májra.

0