Zalai tanárnő kiállítóként szerepel a nemzetközi lenbiennálén
Sokszor adott otthon Zalaegerszeg a lenbiennálé vándorló műveinek, de most először szerepel a kiállítók között egy zalaegerszegi.
Mégpedig Steier Györgyi, a Dózsa-iskola tanítónője személyében. Pávát ábrázoló, Made in Hungary című munkáját nem csak hogy beválogatta a nemzetközi zsűri a kiállítás anyagába, de még a díjazásra javasoltak közé is bekerült. Pedig esze ágában sem volt nevezni, de Ewa Mańkowska, a biennálét szervező Krosnói Kézműves Múzeum igazgatója rábeszélte…
Persze nem véletlenül. Történt ugyanis, hogy Steier Györgyi, mint a kézművesség elkötelezett híve, önszorgalomból rendszeresen tartott múzeumpedagógiai órákat a tanítványainak, különféle kiállításokhoz kapcsolódva. A lenszövő biennáléra is elvitte alsósait a Göcseji Múzeumba, bemutatta a tárlatot, majd a gyerekek a látottak nyomán dolgozni kezdtek textilhulladékból. A múzeum fotósa végig dokumentálta az órát, a képsorozatot pedig elküldték a lengyel múzeumnak, ahol annyira megörültek neki, hogy zenei aláfestéssel videóvá alakították. Máig fent van a múzeum honlapján.
– A kiállítás bontásakor bemutattak Ewa Mańkowskának, aki megköszönte a munkámat, s felvetette, miért csak a gyerekeket ösztönzöm alkotásra, próbáljam meg én magam is… – meséli Steier Györgyi. – Kézzel-lábbal tiltakoztam, hiszen én tanító vagyok nem textilművész, az én fejem arra való, hogy mások kezét dolgoztassa… Ő azonban továbbra is biztatott.
Olyannyira, hogy egy hét múlva minden szükséges nyomtatványt megküldtek Györgyinek a nevezéshez, aki azonban hónapokig „bujdosott” a feladat elől.
– Aztán beugrott a páva ötlete… Egy nagyon egyszerű, ősi zsinórszövő technikával, a körmöcskével terveztem elkészíteni, hiszen ezt tanítom sok éve a játszóházakban, ez tényleg közel áll hozzám. Egy hétig dolgoztam a képen, s beküldtem a pályázatra. Befogadták, boldog voltam, de aztán megtudtam, hogy előselejtező is van. Már bántam az egészet, hiszen inkább kudarckerülő vagyok, mint magabiztos, nem szeretek másokkal versenyezni. Avval vigasztaltam magamat, hogy olyanokra is szükség van, mint én, különben nem lehetnének győztesek sem…
Informálisan eljutott hozzá a hír Krosnóból, hogy a zsűrinek tetszett a munkája, de mire Zalaegerszegre ért a tárlat, már abban sem volt biztos, hogy kiállítják a páváját. A megnyitóra is késve érkezett, mint aki csak épp odatévedt…
– Aztán megláttam, hogy ott a munkám alatt a díjazásra javasolt felirat… Bár soha nem a siker motivált egy-egy feladatban, hanem maga a munka, most mégis nagyon boldog és büszke vagyok.
A pávát emblémaként is el tudná képzelni magyar termékekre, ezért kötött a madár nyakába hajszálvékony nemzetiszín zsinórt. A diszkrét jelzéssel arról üzen, hogy közel kell mennünk a dolgokhoz, hogy meglássuk az értelmüket. A lényeg ugyanis általában nem hivalkodó.
Steier Györgyi a Pinka-szurdokban, a vasi Felsőcsatáron nőtt fel, egy kis horvát faluban. Büszke paraszti őseire, anyai nagypapájára, akitől a kézművesség iránti vonzódását származtatja.
– Ő gyönyörű kosarakat font, nagy tehetséggel volt megáldva. Hatodikos voltam, amikor odaálltam mellé, hogy szeretném megtanulni, de azt mondta, Györgyikém, ehhez nem ilyen kezek kellenek… A ’80-as évek elején jöttem Zalaegerszegre, s amikor bekerültem a falumúzeum kézműves csapatába, kijöttek a könnyeim, mert abban a miliőben felidéződtek a papáéknál eltöltött szünidők. A családban többen is továbbvittük az örökséget (fia is tanult formatervezést, most gépészmérnökként dolgozik Budapesten /a szerk./), sokszor eszembe jut, mennyire örülne, ha tudná. A pávámnak is azt a mottót adtam, „Vissza a gyökerekhez”.
Tíz éve tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, igaz, mézeskalácsosként… A textillel korábban akadt már egy „kalandja”, a ’90-es években jelmezkölcsönzéssel foglalkozott, a jobbára saját tervezésű és kivitelezésű szetteknek nagy sikerük volt. Mézeskalácsosként is érte elismerés, munkái bekerültek a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából meghirdetett pályázat országos, budapesti kiállításába.
– Kezdetektől a Dózsában tanítok, s igyekszem mindent továbbadni a gyerekeknek, amit az élet egyéb területein „felcsipegettem” – mondja. – A kézművesség mellett önállóan megtanultam alapszinten gitározni, amit szintén kamatoztattam az iskolában. Négy éve pedig valóra vált régi, titkos vágyam, énekelhetek. Sajnos nem jártam zeneibe, de befogadott a Liszt-iskola Régi Diákok Kórusa. A fellépéseken a zene révén is átélhetem azt az örömöt, amit az élmények másokkal való megosztása jelent számomra.
Forrás: zaol.hu/ZNL
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Többen fociztak az átmeneti otthonban élő családokért
- Zalaegerszegen változik a központi orvosi ügyelet helyszíne!
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Megújul a Sport utca Zalaegerszegen
- Augusztus végéig új burkolatot kap a Telekalja utca Zalaegerszegen
- Online térképen láthatóak a tervezett áram- és gázszünetek az E.ON oldalán
