Ezt olvasta már?


A Luxemburg grófja című operettet mutatják be a Margitszigeten

A Luxemburg grófja című operettet új köntösben mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szombaton; a produkció egyik különlegessége, hogy a főszereplő a közönséget is bevonja az előadásba.

A Margitszigeti Színház közleménye szerint a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházzal közösen Lehár Ferenc egyik legszellemesebb operettjét újjávarázsolva mutatják be a Margitszigeten.

A Szente Vajk rendezésében látható darab főbb szerepeit Járai Máté, Bori Réka, Koltai-Nagy Balázs és Orth Péter játssza.

A történet és a zene hordozza Lehár Ferenc művének eredeti jellemzőit, egyébként pedig teljesen új köntösben mutatkozik be a musicalelemeket is felvonultató operett - áll a darab ismertetőjében.

Mint írják, a szövegkönyvet egészében újraalkotta a Szente Vajk-Galambos Attila szerzőpáros, aktuálissá téve ezzel a sodró lendületű, lenyűgöző díszletekkel dolgozó zenés színpadi művet.

A közleményben kiemelik, hogy a Luxemburg grófja bár ismert történetet dolgoz fel, tartogat meglepetéseket, merész ötleteteket, fergeteges poénokat ígér a darab.

Az operett Párizsban játszódik, művészek között. A főszereplő - aki maga Luxemburg grófja (Koltai-Nagy Balázs) - egy festőművész, ahogyan a táncos-komikus karakter, Armand Brissard (Orth Péter) is, a művészet éppen ezért erőteljesen meghatározza a lelkületüket, így az előadásét is. A cselekmény fontos mozgatórugója a Sir Basilt alakító Járai Máté.

A közleményben idézik Szente Vajkot, az előadás rendezőjét, aki kiemelte: ha a Luxemburg grófjának valamilyen alcímet kellene adnia, az valószínűleg A szerelem arcai lenne. "Az operettek gyakran szólnak a szerelemről, ám mi kifejezetten sok verzióját mutatjuk meg ennek az érzelemnek. A történet középpontjában Angele Didier (Bori Réka) áll, aki nem hisz a szerelemben, ám mi éppen azt mutatjuk meg, miként tud ez egy csapásra megváltozni" - mondta a rendező.

A szöveg tele van világirodalmi és filmes utalásokkal, Shakespeare-től József Attilán át a Gyalog galoppig, a díszlet pedig képzőművészeti hivatkozásokat is felvonultat.

"Ízig-vérig operettet lát a néző, a klasszikus szerepkörökkel, Lehár Ferenc muzsikájával, viszont egy olyan történettel, amely jobban hasonlít az 1909-es ősbemutatóéra, mint az 1952-ben készült átdolgozásra" - mondta Galambos Attila, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház irodalmi vezetője, aki hozzátette, hogy a partitúrában is meglepetésekkel szolgálnak.


MTI







0
0
0

0
0
0
0